Eddig sem tettem és a jövőben sem szeretnék az írásaimban a vírushelyzettel foglalkozni, viszont most szembe jött egy olyan kutatás, ami közvetlenül kapcsolódik az általános egészségmegőrzés témakörébe és azt gondolom, hogy ezt mindenképp érdemes elolvasnod. A NÉBIH, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, és a TÉT Platform Egyesület második alkalommal végezte el a Karanténkutatást közel kétezer résztvevővel, amelyet 2021. augusztus 3-án publikáltak.

A célja a kutatásnak, hogy a Covid 19 járvány első és harmadik hulláma között hogyan változott Magyarországon a háztartások élelmiszer élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Engem legfőképp a magyar társadalom élelmiszer fogyasztási szokásai érdekeltek és ilyen “szemüveggel” néztem át a kutatási adatokat, melyből neked is kiszemezgettem a lényeget.

Emelkedő karantén kilók

Az élelmiszer fogyasztáshoz igen szorosan kapcsolódó legfontosabb és sajnos az egyik legszomorúbb adat, hogy a járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”, ami már alapból egy komoly szám volt. 

Az EUROSTAT adatai sem mutatnak szebb képet, – bár ez még csak 2019-es adat – ugyanis Magyarország Európa legelhízottabb országai között szerepel. Eszerint a lakosság 58,1%-a túlsúlyos. Ezzel a 4. helyen vagyunk. Van hova javítani, 29 nemzet megelőz minket…

mozgás

Testmozgási szokások

A NÉBIH kutatásából az is kiolvasható, hogy erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk. Vagyis, ahogy kérdezik: Változtak a testmozgási szokásai (intenzív vagy mérsékelt intenzitású testmozgás) az elmúlt egy évben? c. kérdésre a válaszadók 40%-a azt válaszolta, hogy kevesebbet mozog mint korábban, ami óriási szám. Bár tudjuk, hogy döntő többségében, azaz 70%-ban a konyhában múlik, hogy fogyunk vagy hízunk, nem az aktivitáson.

Bár a kevés mozgáshoz még hozzáadódik az is, hogy mennyire visszaesett az “átlagos aktivitásunk” is, azaz a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. 

Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Ez már abszolút egy jó kezdet az egészségtudatosság útján. Bár ha megvannak az inzulinrezisztencia tünetei nálad, akkor különösen figyelned kell a szénhidrátbevitelre is.

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/-/karantenkutatas-2-0-elelmiszerfogyasztasi-szokasok-a-covid-19-jarvany-harmadik-hullamaban